Firegoldgroup.com - Mérföldkövek az arany történelmében

KR.E. 4000

Az arany használatának kezdete Közép- és Kelet-Európában.

KR.E. 3000

Az arany használatának kezdete az ókori Egyiptomban és Sumer területén.

KR.E. 2500

Az első dinasztiához tartozó Dzsószer fáraó sírjaiban arany ékszereket találtak, melyeket a legrégebbi egyiptomi leletként tartunk számon.

KR.E. 1500

Az arany nemzetközi kereskedelemben való használatára vonatkozó első források az ókori Egyiptomból származnak. Megjelennek az első pénzérmék is, amelyeket sékelnek neveztek.

KR.E. 1350

Az ókori babilóniaiak az arany tisztaságának meghatározására módszereket alkalmaznak - leginkább a próbaköveket.

KR.E. 1091

Az ókori Kínában az arany hivatalosan elismert pénzformává válik.

KR.E. VI. SZÁZAD KÖZEPE

Krőzus, Lüdia (egy kis-ázsiai régió) királya megkezdi az első aranypénzek verését.

KR.E. 58

Julius Caesar a gall bányákból származó arannyal tudja törleszteni római adósságait.

KR.E. I. SZÁZAD

A rómaiak új aranypénzt kezdtek veretni, amelyet aureusnak (aranynak) neveztek el.

KR.U. 780

Nagy Károly pénzreformja új aranypénzt vezet be Közép-Európában – a librát (fontot).

1100

Velence válik az arany fő piacává.

1284

Velencében megkezdődik a híres aranydukát verése, amely a következő 500 évben a legelterjedtebb pénzérme marad Európában.

1344

III. Eduárd angol király aranyérmét, a florint verette. Ezt nem sokkal később felváltja a noble.

1492

Kolumbusz Kristóf felfedezi az amerikai kontinenst. Aragóniai Ferdinánd spanyol király kiadja az egyértelmű parancsot: „…hozzatok aranyat!”

1717

A híres tudós, Isaac Newton a londoni Királyi Pénzverde igazgatójaként meghatározza az arany értékét, amelyet aztán több mint 200 évre rögzítenek.

1787

Ephraim Brasher veri az első amerikai érmét.

1792

A pénzforgalmi törvény (Coinage Act) kétfémes pénzszabályt (azaz arany- és ezüstérmék forgalmát) vezet be az Egyesült Államokban, és az amerikai dollárt 24,75 szem (1,6 gramm) arannyal és 371,25 szem (24,13 gramm) ezüsttel egyenértékűként határozza meg.

1803

Az USA első aranyláza Észak-Karolinában tör ki, ahol a helyi bányák az ország elsődleges pénzverdéje, a Philadelphia Mint fő aranyforrásává válnak.

1848

Kaliforniában megkezdődik az aranyláz.

1851

Edward Hammond Hargraves aranyásó aranyat fedez fel az ausztráliai Új-Dél-Walesben.

1859

Nevadában felfedezték az ezüst Comstock-eret. Az arany- és ezüstlelőhelyeinek köszönhetően öt évvel később Nevada állam lett.

1886

George Harrison jelentős aranylelőhelyeket fedez fel a dél-afrikai Johannesburg közelében.

1887

A skót Robert és William Forrest fizikusok és John MacArthur kémikus feltalálják a cianidálási eljárást, amely lehetővé teszi az arany kinyerését a kőzetből cianid segítségével.

1896

Két aranyásó aranyat talál az alaszkai Klondike folyóban, ami elindítja az „évszázad aranylázát”.

1900

Az Egyesült Államokban bevezetik az aranystandardot, melynek értelmében az amerikai dollár aranyra válthatóvá válik.

1903

Az Engelhard Corporation olyan szerves anyagot mutat be, amely lehetővé teszi az arany nyomtatását felületekre. Kezdetben dekorációs célokra használják. Később más felhasználási lehetőségeket is találnak rá.

1922

Egyiptomban Howard Carter felfedezi Tutanhamon nagyrészt érintetlen sírját a Kr.e. XIV. század közepéről. A fáraó temetkezési eszközei még ma is egyedülálló ékszer- és aranytárgy-gyűjteményt képviselnek.

1927

Francia orvosok felfedezték, hogy az arany jótékony hatással van a reumás ízületi gyulladás kezelésére.

1933

Franklin D. Roosevelt amerikai elnök megtiltja az arany exportját és a dollár aranyra való átválthatóságát.

1934

Franklin D. Roosevelt amerikai elnök 35 dollárra módosítja az arany unciánkénti árát.

1944

A Bretton Woods-i megállapodások bevezetik a nemzetközi aranystandardot, a Nemzetközi Valutaalapot és a Világbankot.

1947

Az AT&T bemutatja az első tranzisztort, amelynek érintkezői aranyból készültek.

1960

Kifejlesztik az első lézert. Aranybevonatú tükröt tartalmaz, hogy hatékonyabb legyen.

1961

Nevada állam lesz a legnagyobb aranyszállító az Egyesült Államokban.

1969

Az Apollo-11 űrhajósai által viselt különleges napszemüvegek részben aranyozottak.

1973

Az Egyesült Államokban véget ér az aranystandard. Ettől kezdve az arany árát a piaci erőkre bízzák. 1973 júniusában az arany ára 120 dollárra emelkedik unciánként.

1974

Az USA kormánya feloldja az egyéni aranytulajdonlásra vonatkozó korlátozásokat.

1976

A washingtoni Gold Institute olyan intézményként jött létre, amely az arannyal kapcsolatos összes rendelkezésre álló információ összegyűjtését tűzte ki célul.

1980

Január 21-én az arany ára minden idők legmagasabb árfolyamát éri el, 850 dollárt unciánként.

1986

A piacon megjelentek az első arany felületű kompaktlemezek.

1987

Az autóiparban az aranyat használják a légzsákok fejlesztéséhez és gyártásához, miután az bizonyult a legmegbízhatóbb anyagnak.

1996

A Mars Global Surveyort, egy speciális aranyozott teleszkóppal felszerelt műholdat küldenek a Marsra.

1999

Európában új valuta jön létre, az euró. Az újonnan létrehozott Európai Központi Bank azonban továbbra is aranyban tartja tartalékai 15%-át.

2000

Hawaiin amerikai csillagászok különleges, arany alkatrészekkel ellátott ikertávcsövekkel figyelik meg a Neptunusz és az Uránusz felszínét.

2001

A New York-i terrortámadást és az azt követő globális tőzsdei árfolyamzuhanást követően a befektetők újra az aranyat, mint befektetéseik egyetlen igazi biztonságos pontját vették célba.

2006 – 2014

Az arany ismét a befektetések és a felhalmozás célpontjává válik. 2006-ban az arany ára meghaladja a 600 dollárt unciánként, majd 2008-ban áttörte az 1000 dolláros határt, és 2012. szeptember 5-én napközben 1920,80 dolláros történelmi csúcsra emelkedett. Az ár 2014-re unciánként 1300 dollár körül stabilizálódik.

2013 – 2020

Felemelkedőben az arany. Minél inkább előtérbe kerül a terrorizmus és a világgazdasági válság, annál kevésbé hajlandóak a központi bankok – és általában az országok – megbízni egymásban. Az a fokozódó felismerés, hogy az országok nagyobb biztonságot élveznek, ha saját aranyukat belföldön tartják, vagy jobban ellenőrzik, 2013-ban előkészíti az utat annak a meglehetősen óvatos bejelentésnek, amely szerint a Német Szövetségi Bank aranytartalékát a New York-i Federal Reserve Bank páncéltermében található hidegháborús menedékhelyről Németországba helyezik át. A kezdeti fázisban 300 tonna aranyat szállítanának át. A tervek szerint 2020 végéig az USA-ban tárolt német monetáris aranyat teljes egészében átszállítják. A németek a Franciaországban tárolt 347 tonna aranyukat is haza akarják szállítani. Úgy gondolják, hogy az arany csak akkor van biztonságban, ha belföldön őrzik és ellenőrzik a tisztaságát. Németországnak vélhetően 3400 tonna aranya van, amelynek nagy részét külföldön tartják. 2014 tavaszán az ukrán központi bank, egy keletről jövő háborútól tartva, charterjáratokat bérel, hogy az összes monetáris aranyát a fent említett New York-i bankba szállítsa. 2014 júniusának első felében az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIL) fegyveres lázadói ellopják az Iraki Központi Bank teljes aranytartalékát, amelyet az Iraki Központi Bank moszuli regionális irodájában tartanak. Nem ismert, hogy mire használták ezt az aranyat. Június végén kikiáltják az új „kalifátust” (államot). Az a tény, hogy a fegyveresek elmenekültek ezekkel a készletekkel, azt mutatja, hogy az arany továbbra is fontos szerepet játszik, különösen a háborúkban és a zavargásokban, amelyeket a XX. században a szuperhatalmak által mesterségesen kiépített, bizonytalanságtól folyamatosan parázsló országok tapasztalnak. Talán még több olyan hullámot is láthatunk, amelyben a főbb valutákba, valamint a nemzetközi és nemzeti monetáris intézményekbe vetett bizalom elvesztését követően a pénztartalékokban lévő aranyat áthelyezik.